2023-09-28 frissítés: NetBeans-es részeket VS Code-ra cseréltem, a VS képeket frissítettem a 2022-es verzióra, néhány vizsgán előkerülő fogalmat hozzáadtam.

Egy verziókezelő rendszer az alábbi problémákat oldja meg:

  • Több fejlesztőnek kell egyszerre ugyanazon a projekten dolgozni
  • Meg akarjuk tartani az időközbeni változásokat is:
    • Könnyebb a hibakeresés
    • Ha szükséges, vissza lehet állni
  • A forráskód legfrissebb változata(i) egy központi helyen lesznek elérhetők

A git egy a sok verziókezelő rendszer közül, talán a legelterjedtebb. (Népszerű alternatívák még: mercurial, subversion)

A git alapvetően konzolról vezérelt eszköz, de szinte minden grafikus fejlesztőkörnyezet (Visual Studio, VS Code, Netbeans, Eclipse, IntelliJ, Andorid Studio) támogatja. Van, amelyik beépítetten, van amelyikhez szükséges a konzolos változat telepítése.

Ebben a leírásban elsősorban az általános fogalmakra, és a GUI-s felületekre koncentrálok. A git teljes funkciókészletével sokkal többet is lehet kezdeni (pl. több párhuzamos fejlesztési ág kezelése, repó történelmének módosítása, script-ek automatikus futtatása stb.), ezekbe akkor érdemes beletanulni, ha már az alapvető munkamenetet biztonsággal kezeljük.

Alapfogalmak

  • Repository (röviden repó): A projektünk összes korábbi változatát tartalmazza. Gitben ez a projektünk mellett, a .git nevű rejtett mappában található.
  • Commit: Egy konkrét változtatás, a projektünk egy aktuális állapota. A változtatások mellett tartalmazza a szerzőt és a commit létrehozásának időpontját is. A repó lényegében a commit-ok összessége. Igeként egy commit létrehozását is jelenti (commit-olni).
  • Munkapéldány (working copy): A fájlok, amelyekkel éppen dolgozunk. A munkapéldányt megváltoztatva tudunk commit-ot létrehozni. A munkapéldányt tisztának nevezzük, ha nincs benne nem commit-olt változtatás.
  • Checkout: Kiválasztjuk, hogy a repóból melyik committal szeretnénk dolgozni, és ez lesz az új munkapéldányunk.

Repó és munkapéldány közti műveletek

Repók közötti kapcsolat

Bár az egyetlen, helyi gépen tárolt repó is hasznos lehet, a tényleges haszna akkor látszik, amikor van hozzá egy távoli repó is. Git repót tárolhatunk saját szerveren, vagy használhatunk külső szolgáltatásokat is (GitHub, Bitbucket stb.). Az ilyen repókhoz nem tartozik munkapéldány.

  • Clone: Egy már létező repó lemásolása a saját gépünkre. Ehhez kell a távoli repó URL-je.
  • Fetch: A beállított távoli repóból lekérdezi az új commit-okat.
  • Pull: Ugyanaz, mint a fetch, csak extraként beleolvasztja a jelenlegi fejlesztői ágba a távoli módosításokat. (pull = fetch + merge). Csak akkor végezzük el, ha a a munkapéldányunk tiszta - azaz a változtatásokat commit-oljuk vagy dobjuk el.
  • Push: A helyi repóban lévő commit-okat elküldi a beállított távoli repóba.

Bármely távoli művelet meghiúsulhat, ha nincs hálózati kapcsolat, nem megfelelők a jogosultságok stb. Egy github repóba pl. nem lehet push-olni, ha a tulajdonos nem adott hozzá minket a fejlesztők közé.

Repók közötti műveletek

Konfliktus

Ha a pull/merge során a két változatban ugyanannak a fájlnak ugyanazt a sorát módosítjuk, a verziókezelő nem tudja automatikusan eldönteni, melyik a helyes. Ebben az esetben egy konfliktus keletkezik.

A konfliktus feloldásának a módja:

  • A GUI felsorolja, mely fájlokban történt konfliktus.
  • Az adott fájlhoz feldob egy három panelből álló ablakot (ún. three-way merge):
    • Egyik oldalon látszik a mi módosításunk
    • A másik oldalon a távoli módosítás
    • Alul vagy középen a végeredmény

Repók közötti műveletek

  • A menük, ill. a szövegszerkesztő segítségével válasszuk ki, hogy a mi módosításunk a helyes, esetleg a másik, mindkettő, vagy egyik sem. Néha lehet, hogy a kódon utólag kézzel is módosítani kell.

Repók közötti műveletek

  • Ismételjük, amíg az összes konfliktusos fájl helyes nem lesz.
  • Commitoljuk a változtatást

A végeredményképp azt látjuk, hogy a commitok “elágaznak”, majd újra “egybeolvadnak”:

Repók közötti műveletek

Tipikus munkamenet

  • Első alkalommal:
    • Ha van rávoli repó:
      • Klónozzuk
    • Ha nincs:
      • Létrehozunk egy távoli, teljesen üres repót
      • A saját projektünket verziókezelve hozzuk létre
      • A generált projektfájlokat commit-oljuk, a commit üzenet általában “Initial commit”
      • Push-oljuk, beállítjuk a távoli repó URL-jét
  • Minden további alkalommal:
    • A munka megkezdésekor pull-olunk, hogy a legfrissebb változattal dolgozzunk
    • Amikor egy egységnyi munkát elvégeztünk, akkor commit-olunk
    • Pull-olunk, hogy időközben történt-e változás
      • Ha emiatt konfliktus keletkezik, akkor azt feloldjuk, a feloldást commit-oljuk
    • Push-olunk
  • Ha internethozzáférés nélkül kell dolgozni, akkor csak a pull/push műveletek lesznek elérhetetlenek
    • Commit-olni ugyanúgy tudunk, nem kell amiatt aggódni, hogy a változások elvesznek
    • A következő pullnál feldoljuk a konfliktusokat, ha vannak
    • Push-olunk

Tipikus UI-k

Előfordulhat, hogy a különböző fejlesztőeszközök másképp csoportosítják, helyezik el a parancsokat, de a műveleteknek az elnevezése megegyezik - ha ezeket ismerjük, bármely GUI-n el tudunk igazodni. Itt két példát szeretnék bemutatni, de a többi fejlesztőkörnyezet, ill. külső verziókezelő kliens (pl. SourceTree, Github Desktop) is hasonlóan működik.

Visual Studio

Visual Studio-ban a verziókezelési műveleteket fent található “Git” menüben találhatjuk meg.

Alternatívaként, a git-hez kapcsolódó panelek a “View” menü alatt, “Git Changes” és “Git Repository” alatt találhatók meg.

Git elérhetősége

Itt tudunk létező repót klónozni, a projektünket verziókezelés alá helyezni, ill. a verziókezelési műveleteket végrehajtani.

Ha az új projektünkhöz helyi repót szeretnénk létrehozni, klónozás nélkül, akkor a “Create Git Repository” opciót válasszuk ki:

Új git repó

Itt eldönthetjük, hogy csak lokális repót szeretnénk, vagy össze szeretnénk kötni valamely népszerű git szolgáltatóval.

Ha a projektünket sikeresen verziókezelés alá helyeztük, itt tudunk commit-okat létrehozni, ill. egyszerű push és pull műveleteket végrehajtani.

Git lokális műveletek

A komplexebb, repók közötti műveletekhez pedig használhatjuk a “Git Repository” ablakot.

Visual Studio Code

A git repókkal kapcsolatos minden művelet a bal oldali “Source Control” panelen található:

Repók közötti műveletek

A panelen elsősorban a commitolásra szolgál (itt válogathatjuk össze a módosásokat), a további a műveletek (fetch, push, pull) pedig a felső sorban, ill. a “…” legördülő menüben érhetők el.

A klónozás művelet is itt jelenik meg, ha épp nincs nyitott projektünk.

Ha az új projektünkhöz helyi repót szeretnénk létrehozni, klónozás nélkül, akkor először hozzuk létre a projektet a keretrendszernek megfelelő módon, nyissuk meg a mappát VS Code-ban (File / Open Folder…), és ezen a panelen kattintsunk az “Initialize Repository” gombra.

Egyéb hasznos git fogalmak

  • branch: Fejlesztői ág. Több okunk is lehet arra, hogy a fejlesztés párhuzamosan fusson:
    • Különböző funkciók párhuzamos fejlesztése
    • A szofter különböző verzióinak a karbantartása (pl. a Windows 11 kiadása miatt nem állt le a 10-es verzió fejlesztése)
    • Kísérleti funkciók létrehozása, amelyek nem biztos, hogy bekerülnek a végleges verzióba
    • stb.
  • diff: Két commit közötti különbség - mely fájlokban mely sorok hogyan térnek el egymástól.
  • main v. master: A projektünk alapértelmezett fejlesztői ága.
  • origin: Ha projektünkhöz tartozik távoli repó, ennek a távoli repónak az alapértelmezett megnevezése.
  • log v. history: A múltbeli commit-ok listája.
  • staging area: Amikor kiválogatjuk, hogy mit szeretnénk commit-olni, először egy képzeletbeli átmeneti helyre tesszük őket. Erre azért van szükség, mert könnyen előfordulhat, hogy nem minden változtatást szeretnénk egy commit-ba tenni, hanem 2-3 külön lépésben szeretnénk commit-olni.